G é n t e c h n i k a

 

-  ú t    a z    ö r ö k   é l e t   f e l é ?

 

Maghasadás, új komputerchipek és az emberi öröklés-információ megfejtése  -  az ember egyik határt a másik után töri át. Az ár magas az emberiség számára! Mit fognak a tudósok legközelebb felfedezni? Ha tehetnék, hogy az öröklött tulajdonságaink kis hibáit kiküszöböljék, megtalálnák az „ifjúság kútját“? És ha ez így lenne, mibe kerülne egy korty belőle?

 

          Az ember azért teremtetett, hogy Istennel közösségben, mint képviselője, a teremtett világ felett uralkodjon. Isten, Aki láthatatlan Lélek, az Ő tökéletes képmására teremtette az embert, hogy mint jellemének és lényegének látható kifejeződését emberi formában magáénak mondhassa. Az emberrel való kapcsolata olyan, mint a szerető atyáé a fiával, akinek mindenben az ő szívét, szellemét kell bemutatnia.

 

          De ezt a szeretetközösséget egy ellenség törte szét: Sátánban, az egykor olyan ragyogó arkangyalban, Luciferben már az ember megteremtése előtt megfogant az a gondolat, hogy Isten trónjára kapaszkodjon fel, és az Ő helyét foglalja el (És.14:12-14). Bár ez akkor nem sikerült neki, Istennek ez az ellenfele nem adta fel.

 

          Ma azt próbálja meg, hogy Istent megfossza az univerzum feletti uralmától, miközben az emberekben Isten képmását manipulálja. Annyira meg akarja változtatni, hogy az ember végül ne Isten akaratát cselekedje és ne fejezze ki dicsőségét, hanem Sátán képmását (a büszkeséget, önzést, birtoklási vágyat, lázadást és embertelenséget) hozza a világegyetembe.

 

          „Ha erről a fáról eszel, olyan leszel, mint az Isten...“ Ez az, amit Sátán Éva fülébe sugdosott (I.Móz.3:4-5), és amivel őt (és végül minden embert) az Istennel közös útról letérítette.

          „...ha erről a fáról eszel, ahhoz a tudáshoz jutsz,  amivel örök életet kaphatsz.“ Ez volt az a megtévesztő arrogancia, mellyel az emberi szívet tisztátalanná tette. Arrogáns volt a szándék, Istenhez hasonlatossá válni Isten szívével való összeköttetés nélkül. Amikor Ádám és Éva ebből a gyümölcsből evett, az ember elesett az örök, isteni céltól és Istennel való összeköttetésétől. Ennek az elbukásnak lett a következménye a bűn és a halál.

 

          Isten azonban nem adta fel az emberért, az Ő legmagasabb teremtményéért a küzdelmet. Örök szövetséget adott neki (I.Móz.3:16-19)  -  a lelkiismeretet  -  mely az embert megóvja attól, hogy teljesen elessen az Ő dicsőségétől és hogy olyan helyre kelljen jutnia, amely csak a Sátán és az ő angyalai számára volt tervezve: az örök halálba (Jel.20:14). Az az ember, aki a lelkiismeretére hallgat, az Isten által rögzített határok között mozog, szereti a felebarátait és méltóvá lesz arra, hogy örök életet kapjon.*

 

          Sátán azonban megpróbálja, hogy az embert erről az útról eltávolítsa és teljesen a maga oldalára húzza. Mivel az egész világ az ő uralma alá van vetve, igyekszik az embert a saját befolyása alá vonni (I.Jn.5:19). Akkor ugyanis az ember nem lenne többé képes a lelkiismerete szavát meghallani.

 

          A XX. század elején a Titanic elsüllyedése bizonyítja azt a felfuvalkodottságot, mely azokat az embereket töltötte el, akik bizalmukat a tudomány haladásába és saját kezük munkájába helyezték, és közben elhagyták lelkiismeretük útját. Ma Sátán szellemi befolyása még inkább átláthatatlanabb (II.Kor.4:4).

 

          Abban az időben, amikor az emberek megfélemednek a szegény és gazdag nemzetek polarizációjában, a környezetszennyezésben és a katasztrófákban, világszéles éhinségben és háborúkban, a XXI. század küszöbén minden problémára egy válasz látszik felmerülni a láthatáron: az emberi öröklés megfejtése.

 

          Ez a tudás nagyobb hatással lehet az emberiségre, mint az északi sark felfedezése, a holdralépés, vagy a mikrochipek kifejlesztése.

 

          Általa lehetővé válik, hogy betegségeket gyógyítsanak vagy megelőzzenek, vagy öröklött károsodásokat kerüljenek el. Kézzelfogható közelségbe hozza a tökéletes ember létrehozását. Lehetővé válna az emberi sejt halálának megakadályozása és az örök élet elnyerése.

 

          A bűn hatásai mélyen az ember öröklésébe hatoltak és genetikai** elváltozásokat okoztak, melyek generációról generációra adódtak tovább. Ha az embernek sikerülne ezeket a károsodott géneket*** kijavítania, abban a helyzetben lenne, hogy egyfajta „halhatatlanságot“ érne el saját erőfeszítéséből. Azért, hogy örökké élhessen, nem kellene többé lelkiismerete szavának engedelmeskednie és ezzel Sátán hatásosan cserélhetné ki Isten képmását.

 

          Ennek az időnek a végén versenyfutás kezdődik. Futás az idővel. Kinek a képmása uralkodik majd az emberben? Istené vagy a Sátáné? Istennek az emberiség és a teremtett világ helyreállításáról  készített terve nyeri-e a versenyt vagy Sátánnak sikerül az egész emberiséget a befolyása alá vonni? Sátán terve az ember oly mértékű megváltoztatása, hogy többé ne Isten képmását ábrázolja.             

 

          Ebben az időben azonban Isten ebből a megfordított világból embereket ment ki, hogy belőlük az Ő népét hozza létre. Yahsua****, a Messiás Isten tökéletes képmása volt. Mivel Ő egész életét Isten Lelkéhez való engedelmességben élte, minden ember számára lehetővé lett, hogy megszabadítást és megváltást nyerjen. Az az élet, mely Őt eltöltötte és amit az embereknek nyújtott, tanúbizonyságot adott arról, hogy Ő volt a tiszta, hamisítatlan Mag, Akinek genetikai örökségében a bűnnek nyoma sem volt. Ennélfogva van hatalma mindazok számára, akik Őt követik és a nevéhez kiáltanak, hogy megszabadítsa őket bűneik következményeitől, melyek az embereket genetikai lényegükig elcsúfították. A „mutációkat“*****, melyek az emberek közötti kapcsolatokat meghatározzák, a lélekben fogja kijavítani. Hatalma van arra, hogy megszabadítsa az embereket bűneikből és önzésükből és hogy visszaváltoztassa őket a saját képmására. Ez a változtatás nem a technika vívmánya vagy emberi tudomány által jön létre, hanem a szeretet által, melyet a Szentlélek tölt ki a szívükbe. (Rm.5:5; 12:1-2)

 

          Istennek egy népre van szüksége, amelynek a közösségi élete ennek az átváltoztatásnak a tanúbizonysága  -  olyan átváltoztatásnak, mely megértés, érzés és akarat gyógyulását hozza. Csak ilyen tanúság bizonyíthatja majd, hogy Isten a Fiát küldte el, és hogy Neki hatalma van arra, hogy az embereket megszabadítsa bűneikből. (Mt.1:21, Jn.13:34-35; 17:220-21)  

 

          Egy helyreállított, tizenkét törzsből álló nép******, mely a szeretet életét éli és ugyanazt az egységet fejezi ki, mellyel Yahsua rendelkezett Atyjával, ezt fogja bizonyítani.

 

          Egy napon minden embernek felelnie kell Isten előtt. Akkor a Föld megszabadul azoktól a kezektől, melyek  -  mindenekelőtt Isten képmását  -  tönkretették.

 

 

*„Az emberek háromféle örök sorsa“ c. cikk részletesen szól erről a témáról.

** genetika: örökléstudomány

*** öröklési tényező, az öröklési adottság anyagi hordozója

**** Jézus héber neve

***** egy seejt vagy egy élőlény öröklési szrkezetének megváltozása

****** lásd „A tizenkét törzs“ c. cikket